Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Velence a II. világháborúban 10. rész

Gyűjtötte: Fehér Árpád

 

 

Velence a II. világháborúban 10. rész: Balassa Katalin naplója (1944. december 4 - 1946. szeptember 15.)

 

Balassa Katalin, ismerőseinek Kató néni, 1901-ben, Kápolnásnyéken született és 1978-ban, Csákváron hunyt el. Síremléke a kápolnásnyéki temetőben található. 1919-ben Veszprémben, az Angolkisasszonyoknál volt diák, sejthetően 1923-24-ben végezhetett. 1924-től 1955-ig tanít(hat)ott a kápolnásnyéki katolikus iskolában, későbbi pályafutása egyelőre még feldolgozatlan. A II. világháborút a faluban élte meg.

balassa-katalin1.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Balassa Katalin, Kató néni (balról) és jobb felől Balassa Sándorné (sz Kölczer Margit, Dr Balassa László édesanyja) egy ’60-as évekbeli fotón

 

Balassa Katalin igazi, magáncélra szánt naplót írt. Nem szépirodalmat vagy történetet szándékozott rögzíteni mások számára, hanem az emlékeit. Méltatlan lenne ezért számonkérni rajta a teljes körű közérthetőséget. Ezt a mi dolgunk megtenni!

A napló szövegét blogomon vagy a

Velencei Helytörténeti Egyesület honlapján tudod letölteni!

 

Tisztelt Olvasó!

 

Légy Társszerző! Az itt leírtak magyarázata és pontosítása még komoly munkát igényel. Jó lenne több képpel, XXI. századi olvasó számára magyarázott településrész-nevekkel, a hivatkozott keresztnevek mellé megmagyarázott (egyértelmű) családnevekkel pontosítani a szöveget! Munkádat nemcsak megköszönöm, hanem a szöveg végén hivatkozom is hozzájárulásodra, amitől pontosabb és jobb lehet ez a Kápolnásnyék és Velence története szempontjából ritka, formailag pedig számunkra egyelőre egyedülálló munka! (telefonszámom: +36 20 439-56-48; mailcímem: arpad.feher1@gmail.com, ha lehet, munkaidő után keress!)

 

A napló történetéről: A napló a harcok faluhoz érkezésének időpontjával (1944. december 4.) indul és 1946. őszén, az otthonában való visszaköltözés viszontagságai idején van vége.

Ceruzával, spirálfüzetbe írta az eredeti szöveget, ami ma alig olvasható. A háború után, békésebb időben, az 1946.április 20-i dátumig letisztázta a szöveget egy iskolás füzetbe. Az átirat keletkezési időpontja egyelőre ismeretlen, viszont gyönyörű az írásképe!

 

A napló bizonyos mértékig ismert volt Kápolnásnyéken. Kupi László Kápolnásnyék történetét feldolgozó digitális kötete 16.2. fejezetében vázlatosan hivatkozik a naplóra, ebből azonban sajnos nem következtettem ki a napló igazi jelentőségét.

 

Dr Balassa László, a család jelenlegi legidősebb férfitagja hitvese, Katalin asszony a két füzet tartalmát összeolvasta és szövegszerkesztővel digitális formára ültette át. Minapi látogatásom során ezt a verziót kaphattam meg és betekinthettem, néhány fotó elkészítése erejéig kézhez kaphattam a közbenső változatot.

 

A Veszprémben élő Dr Balassa László – mindannyiunk szerencséjére- a naplót a vele ismerettségben álló kiváló hadtörténész, Veress D Csaba rendelkezésére bocsátotta, aki egyes szövegrészeket publikált kétkötetes, Magyarország 1944-45-ös hadtörténetét feldolgozó művében. Én valójában ekkor fogtam fel a napló jelentőségét.

***

 

Az alább olvasható szöveg tehát az eredeti átirata. A szövegben kizárólag a kézenfekvő elütéseket javítottam ki, illetve a jelen előszót szúrtam be.

 

A hűség érdekében igyekeztem tiszteletben tartani az elnevezések Balassa Katalin-féle írásképét akkor is, ha tudom, hogy az esetleg pontatlan. A forrásdokumentum későbbi, kézi írásképpel összevetett változatának véglegesítése után valószínűleg sor kerülhet olyan változat elkészítésére, melyben ezek pontosíthatók. Ebben lehet helye komolyabb módosításnak, nem a forrásdokumentumban.