TŰZOLTÓ EGYESÜLET TÖRTÉNETE

1884-ben alakult a Velencei Önkéntes Tűzoltó Egyesület.

1880-as évek végére jelentős számú önkéntes számú tűzoltó egyesület jött létre a megyében, indokolttá vált a Megyei Tűzoltó Szövetség létrehozása. Gróf Cziráky Béla Fejér megye főispánja volt a Magyar Tűzoltó Szövetség (MOTSZ) elnöke.

1889-ben Székesfehérváron volt a IX. kongresszus. Fejér megyében elnök Kempelen Imre, alelnök Meszleny Bence velencei tűzoltóparancsnok és Vida Pál tűzoltósegédtiszt, ügyész: Meszleny Lajos, pénztárnok: Borondy Béla.

Az MOTSZ tevékenysége az I. világháborúig: 1888-tól 1914-ig gyakorló szabályzatot alkottak és az ország minden egyesületének elküldték díjmentesen.1889-ben a székesfehérvári IX. kongresszuson volt az első „verseny”, amely igen magas színvonalon volt megszervezve. Több bizottság dolgozott, feladatát mindenki aprólékosan kidolgozta. Pl: Végrehajtó bizottság, beszállásoló biz. rendfenntartó biz. díszítő biz. vigalmi és kiállítási bizottság tüsténkedett a zavartalan lebonyolításon. 1200 vendég volt 144 egyesületből. 1000 tűzoltót ingyen szállásolt el Székesfehérvár város. A Magyar Király szállóban ismerkedési esttel kezdődött a program, másnap a Zichy-ligetnél felsorakoztak a résztvevők. A köszöntések után a Székesegyházhoz vonultak, és közös misén vettek részt.

A Vármegyeház-téren megkoszorúzták Vörösmarty Mihály szobrát, majd a vásártérre vonult a menet. Egy vörös-bronz színű díszkapun át értek a versenyek színhelyére, a méntelepre.

Másnap közgyűlés, este nagyszabású táncvigalom.

1890 okt . 21.-én Felcsúton volt a Fejér Megyei szövetségi gyűlés.

1892.-ben 62 magyar tűzoltó vett részt Konstantinápolyban a nagyszabású tűzoltó rendezvényen,

Vida Pál a Szultántól a Medjidei-rend II.fokozata kitüntetést kapta. 1895. augusztus 15.-én jelentős rendezvény volt Alcsúton. A velencei csapat szép eredményt ért el. 1906-ban, a n

1910—ben Ökörirtón tragikus táncmulatság volt, bezárt ajtóknál tűz ütött ki, és 312 halottal ez az esemény volt a valaha átélt legnagyobb ember-veszteség.

1920-as években a fentiek hatására egyre nagyobb hangsúlyt fektettek az önkéntes tűzoltók szakmai ismereteinek fejlesztésére. A tanfolyam végén, 93 önkéntes tűzoltó tett eredményes vizsgát.

1927 szeptemberében Cecén volt 23 testület vett részt a Fejér Megyei versenyen.

Itt kapott kitüntetést odaadó munkájáért a velencei Kovács István községi jegyző.

1930-as években a gazdasági válság következtében, az eddigi eredmények visszaestek.

Az önkéntes tűzoltó egyesületek kiadásai továbbra is a községek pénztárcáját terhelték. 

A 30-as évek elején, feltűnően mindenhol megnőtt a kémény-tüzek száma.

Elrendelték, a fokozott ellenőrzést, a Megyei Tűzvédelmi Felügyelőknek. 1933-ban, az egész csonka országunkra kiterjedően egységes tűzrendészeti szabályok felállítását.

Vida Pált bízták meg az elkészítésével.

1906-ban Alcsúton

1922-től az adók 0,3 %-a volt a tűzrendészeti járulék. 1925-ben beszüntették. Helyette támogatás (20 millió korona).

1927-ben Cecén volt az éves közgyűlés.

1930-40-ig csökkent a támogatás. (1937-ben 12 ezer pengő, 1938-ban 5800 pengőt, 1939-ben 3850 pengőt juttatott a belügyminisztérium a megye tűzvédelmének fejlesztésére.

A hadba vonulás miatt a létszám is 1/6-ára csökkent. Cserkész és levente tűzoltóságot szerveztek; alakultak Velencén is.

1934-ben ünnepelte a Velencei Tűzoltó Egyesület fennállásának 50. évfordulóját. (Ercsi 1933-ban.) A Megyei Szövetség vele tartotta a 46.-47. rendes évi közgyűlését.

Ercsiben 300, Velencén 450 önkéntes vett részt. Versenyben bizonyították felkészültségüket. A lakosság nagy érdeklődést mutatott a rendezvényen, ami a szokásos Tűzoltó bállal zárult. (Székesfehérvári Friss újság 1935. aug. 23. – cikk.)

1934. július 1-jén Vida Pál lemondott, helyette Csík István lett. (1935 – Friss újság aug. 23-i száma.)

1944-ben folyamatos légitámadások voltak. Az emberekben és javakban okozott kár felbecsülhetetlen.

Október 13-án három vonat érkezett be, az embereket a közeli futóárokba menekítették a légiósok. A futóárokra több mint 100 bomba esett. Százból tíz ember, ha megmenekült.

A Margit vonal Velencén húzódott Székesfehérvárig. A megyében igen nagy károk keletkeztek a háború alatt. Velencén többször áthaladt a front, nagyon sok ház dőlt romba, sok épület sérült, újjá kellett építeni a várost. Az életben maradt tűzoltóknak az első feladata a legsürgősebb javítások elvégzése volt. A felszereléseket kellett kijavítani, az életveszélyt elhárítani.

Helyet kihagyni – velencei adatok nevekkel

A 10280/1945 sz. rendelet jelentős változást hozott a tűzoltók életében. Előírta, hogy minden településen kötelező a tűoltóság. Ha önkéntesen nem tudták biztosítani, akkor 18-40 év közötti férfiakat rendszeres ügyeleti szolgálatra kellett kötelezni.

Később a Törvényhatósági Tűzoltó Szövetség látta el a feladatot, majd jogutódjaként 1945-ben megalakult a Magyar Tűzoltók Szabad Szakszervezete, amely 4 évig látta el ezt a feladatot.

Velencén nem ismerjük az akkori tagokat.

1949. február 2-án alakult meg az Országos Tűzoltó Egyesület Fejér Megyei Tagozata. Elnöke Somogyi Antal, megyei tűzoltóparancsnok, titkára G. Nagy József volt. 1956 áprilisáig működött.

Velencén Kalauz László az 1950-es évektől volt tagja a Községi Önkéntes Tűzoltó Testületnek.

A szertárak újjáépítése.

A tűzoltóság újjászerveződött. Vizes lajtokat kellett beszerezni. 1947-től alakultak meg az üzemi tűzoltóságok.

Velencén az Agrokomplex és a Növényvédő Állomás telepén alakult ilyen.

Smidt István, tűzoltó alezredes igen sokat tett a háború utáni újjászervezés érdekében. 1949-ig volt Fejér megye és Székesfehérvár tűzoltóparancsnoka. Őt Somogyi Antal követte.

Minden egységet meglátogatott, problémáikra részletes tervet dolgozott kis, felkereste a falu vezetőit. A cséplőgép tulajdonosoknak előírásokat tartalmazó mintát készített.

1949-ben hozták létre a gépállomásokat. Minden gépállomáson (Győrffi Lajosné Ancika 06 30 957 15 36) tűzrendészeti szemlét tartottak.

Velencén a gépállomás, mint állami intézmény működött. Az üzemi tűzoltóság 5 fő volt.

Az államosítás gyors fejlődést hozott. 1952-ben a tanácsok és a tűzoltóság ezzel kapcsolatos feladatait rögzítette. 1956-ban az önkéntes tűzoltóságokat testületekké szervezték át, minden testület 300 Ft-ot kapott. 1960-ra már minden testületnek volt motoros fecskendője. Kalauz László sok komoly továbbképzésen vett részt, ahol nem csak az oltás részletes szakaszait tanulta meg, hanem a rendeleteket, motorok működését, szerelését is.

1972-re a felügyeletet a tanácsi szervek gyakorolják Fejér megyében. Dr. Gremsperger Béla tűzoltó főhadnagy volt az összekötő.

Szűcs Lászlót 1974. február 4-én soron kívül főhadnaggyá léptették elő.

Szűcs László ekkor a Velencei Községi Önkéntes Tűzoltó Testület parancsnoka volt. 1978. február 17-én századossá léptették elő.

1980-ban a Velencei Tűzoltó Egyesület 12 fő volt.

Közös község:

Velence (Kápolnásnyék, Nadap) 20+12+8 = 40 fő

Velencei tűzoltók névsora 1970:

Rendszeresen ellenőrizték a biztonságos felszerelést, a szertárak tisztasága, környékének csinosítása versenyhelyzetet teremtett.

1960-70-es években nagyon sok társadalmi munkát végeztek a tűzoltók. Már az úttörőknél tűzoltó verseny volt, sok ifjú gárdista is részt vett a versenyeken.

Velencén 1886-ban alakult az első egylet.

1989-1990-ben újjászerveződött a Magyar Tűzoltó Szövetség.

Velencén nagy hagyományai vannak a tűzoltó életnek, a mai napig is rangnak számít a tűzoltók közé tartozni. Szerencsére lényegesen kevesebb a nádtetős ház, a viharok is csendesebbek. Főleg rendezvényeken vagy óvodákban tűzoltó bemutatókat tartanak.